Magyarorszag haszid zsidó kozossege

A magyarországi haszid zsidó közösség.

Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tovként ismernek, tanításaiban az isteni jelenlét közelségét és az Isten iránti mély szeretetet hangsúlyozta. A 19. és 20. században a haszidizmus jelentős befolyást gyakorolt a magyarországi zsidó közösségekre.

A haszidizmus Magyarországra Galícia irányából érkezett, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen jelen volt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. A régióban élő jelentős zsidó közösségek nyitottak voltak a haszid tanítások iránt.

A szatmári rebbe, Joel Teitelbaum, meghatározó szereplője volt a haszidizmus történetének Magyarországon. A 20. század első felében a szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt.Szatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.

A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A haszidizmus magyarországi irányzatai között ott volt a belzi, a munkácsi és a spinkai is. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.

A magyarországi haszid közösségeket a második világháború és a holokauszt tragédiája súlyosan érintette. A zsidó lakosság jelentős része, köztük sok haszid, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. A holokauszt túlélői közül sokan Magyarországot elhagyva új életet építettek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.

Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek továbbra is ápolják a haszid hagyományokat. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.

A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. Noha a haszid közösségek létszáma az utóbbi évtizedekben mérséklődött, a mozgalom továbbra is meghatározó szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.